Tippek, hogy fenntartható legyen a strandolás | Startlap Utazás (2024)

Nyaralásunk során nagy hatással vagyunk a környezetünkre. Strandolás közben is ügyelhetünk a természet védelmére: mutatjuk, hogyan!

Az elmúlt évek környezetvédelmi jelszava a fenntarthatóság: a fogalom azt tűzi ki célul, hogy környezetünk kímélésével garantáljuk annak fennmaradását a jövőbeli generációk számára. A fenntarthatóság azonban nem merül ki a mindennapi, környezetvédő tevékenységekben – nyáron strandolás közben is sokat tehetünk a természet védelme és a vízi élővilág fennmaradása érdekében.

Maradjunk lakóhelyünkhöz közel

“Amikor fenntarthatóságra törekszünk, érdemes olyan strandot választani, amely közel van hozzánk, így minimalizálva az utazással járó környezeti terhelést” – tanácsolja Kump Edina környezetkutató, természettudomány-tanár, a Körforrásalapítója és szakmai vezetője.

Ha autó helyett kerékpárral, tömegközlekedéssel vagy akár gyalogosan is elérhetjük a strandot, máris tettünk egy lépést a környezet védelme érdekében.

“Érdemes olyan helyszínt választani, amely természetes vizekhez kapcsolódik, mint például tavak, folyók, ahol a helyi önkormányzatok, vagy civil szervezetek gondoskodnak a vízminőség fenntartásáról és a környezet megóvásáról. Ha lehetőség van rá, keressük azokat a strandokat, amelyek ökotudatos elveket követnek, például szelektív hulladékgyűjtést biztosítanak, zöld energiaforrásokat használnak, vagy elérhetőek húsmentes menük is a látogatók számára.”

A strandra érkezve is sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük az általunk okozott környezeti terhelést. “Először is, fontos, hogy minimalizáljuk az egyszer használatos műanyagok használatát” – mondja Edina. “Hozzunk magunkkal újrahasználható termoszt, evőeszközöket, textil szalvétát. Szemetünket mindig gyűjtsük össze és vigyük haza, ha nincs megfelelő hulladékgyűjtő a közelben.

Amennyiben szelektálható hulladékom keletkezik, azt is hazaviszem, és otthon a szelektív hulladékgyűjtőbe helyezem, ha a strandon nincs erre lehetőség.

“Továbbá, a strandjátékok esetében is törekedjünk a fenntarthatóságra: használjunk tartós, újrahasználható vagy már használtan vásárolt játékokat.”

Válasszunk környezetbarát termékeket!

Az általunk használt naptejet is körültekintően válasszuk ki, tanácsolja a szakértő: “részesítsük előnyben a fizikai fényvédőket, amelyek cink-oxidot tartalmaznak, és kerüljük a kémiai szűrőket, mint az oxibenzon és oktinoxát, melyek károsak lehetnek a vízi élővilágra, valamint az emberi egészségre is.

Habár sokan szeretnek házilag készíteni kozmetikumokat, a napvédő krémek esetében ez nem ajánlott

– az okokról a Körforrás oldalán olvashatunk részletesebben.

“Számos fenntartható termék létezik, amelyekkel a strandolásunk környezetbarátabbá válhat” – teszi hozzá Edina. “Ilyenek például az újrahasználható kulacsok, termoszok, fém bögrék, és a textil szalvéták. A naptej esetében válasszunk természetes, fizikai fényvédőket tartalmazó készítményeket, amelyek nem tartalmaznak káros vegyi anyagokat. Használjunk pamut, len vagy kender törülközőket, amelyek természetes anyagokból készülnek, és kerüljük a PVC alapú gumimatraco*kat. A strandjátékoknál is válasszuk az újrahasználható vagy secondhand opciókat, és általánosságban kerüljük az egyszer használatos eszközöket. A hűtőtáska is nagyszerű kiegészítő a környezetbarát piknikezéshez, amiben vihetünk magunkkal frissítő italokat, házi készítésű ételeket, gyümölcsöket és nasikat:

így elkerülhetjük az egyszer használatos csomagolóanyagokat, és nem vagyunk arra kényszerülve, hogy messziről származó ételeket fogyasszunk a strandon.

Tanítsuk a fiatalabb generációt!

Környezetünk megőrzése érdekében talán akkor tesszük a legtöbbet, ha gyermekeinket természetbarát szemléletben neveljük. “A fenntarthatóság tanítása gyermekeknek már a legkisebb korban elkezdődhet” – mondja Edina. “Fontos, hogy példát mutassunk: ha a gyerekek látják, hogy a szüleik környezettudatosak, ők is könnyebben átveszik ezt a szokást. Magyarázzuk el nekik, hogy miért fontos, hogy ne szemeteljünk, és hogy miért jó, ha újrahasználható eszközöket használunk.”

Vonjuk be őket a folyamatba: kérjük meg őket, hogy segítsenek a piknik kosár bepakolásában, vagy a játékok összegyűjtésében.

“Emellett, egy egyszerű és élvezetes módszer a fenntarthatóság tanítására, ha játékosan közelítjük meg a témát: meséljünk nekik a természetvédelemről, állatokról, és arról, hogy hogyan segíthetjük a bolygónkat egészségesen tartani.”

Fenntarthatósági kezdeményezés a vízparton: a Kék zászlós strandok

A Kék zászló (eredeti nevén Blue Flag) program 1985-ben indult Franciaországban: a kezdeményezés lényege, hogy a Kék zászló jelzést kitűző strandok vállalást tesznek a tisztaságra és fenntarthatóságra nézve. Nem csak a környezetvédelmi szempontok miatt érdemes Kék zászlós strandot választani, ugyanis a szükséges követelmények ugyanannyira gondoskodnak a remek látogatói élményről, mint a környezetkímélő hatásról.

A Kék zászló elnyerése és megtartása érdekében a fürdőhelyeknek bizonyos fenntarthatósági kritériumoknak kell megfelelniük, amelyeket folyamatosan ellenőriznek. A strandoknak állandó tájékoztatást kell nyújtaniuk a vízminőség aktuális állapotáról, illetve területükön több nyelven elérhetővé kell tenniük a házirendjüket is. Ezen felül

évente legalább öt olyan programot kell szervezniük, amelyek a fenntartható szemléletet népszerűsítik.

A fürdőhelyeknek emellett kiváló vízminőséget kell biztosítaniuk: környékükön nem lehet szennyvízkivezető vagy ipari vízkivezető csatorna. A strandoknak a köztisztaságra is ügyelniük kell: területükön megfelelő számú és rendszeresen ürített szemetesekkel kell rendelkezniük, valamint megfelelő szennyvízelvezetéssel ellátott vécéket kell fenntartaniuk. A Kék zászlós helyszíneken a kutyákra és más háziállatokra vonatkozó előírásokat szigorúan be kell tartani, illetve a jelvényt elnyerő fürdőhelyeknek rendelkezniük kell tömegközlekedési lehetőséggel.

A fürdőzők biztonsága szempontjából elengedhetetlen a megfelelő számú mentőszemélyzet és életmentő felszerelés, valamint a könnyen elérhető elsősegélydoboz. Biztosítani kell továbbá az ivóvizet, és egy térképet a strand szolgáltatásainak és épületeinek feltüntetésével.

Ezek a követelmények nem csak a fürdőhelyek fenntarthatóságát biztosítják, hanem a környezet védelmét és a látogatók biztonságát is garantálják.

Ha valamelyik kritérium nem teljesül, a zászlót akár szezon közben is megvonhatják – a strandoknak ezért folyamatosan gondoskodniuk kell az ideális körülményekről.

A mozgalom Magyarországon sajnos nem honosodott meg. Európa tengerpartjain azonban szép számmal találni Kék zászlós fürdőhelyeket: Horvátországban 99, Cipruson 57, Görögországban 395, Olaszországban 342, Portugáliában 299, Spanyolországban 578, Törökországban pedig 436 Kék zászlós strand várja a látogatókat.

Magyarországon is létezik hasonló kezdeményezés: a Kék Hullám

“A Kék zászlós strand mozgalom tényleg remek kezdeményezés, hiszen a strandok fenntarthatóságát és a vízminőség tisztaságát célozza meg” – mondja Edina. “Magyarországon azonban nem terjedt el széles körben. Ennek oka lehet a megfelelő infrastruktúra és források hiánya, valamint az, hogy a fenntarthatósági szempontok iránti tudatosság még nem érte el azt a szintet, mint egyes nyugati országokban.”

“Viszont Magyarországon is van hasonló minősítési rendszer, a Kék Hullám Zászló. Ennek célja, hogy a balatoni strandok környezetvédelmi és szolgáltatási színvonalát értékelje. Évente zajlik a minősítés, ahol több szempont alapján vizsgálják a strandokat:

például a vízminőség, a környezeti fenntarthatóság, a biztonsági előírások és a szolgáltatások színvonala.

Ezen kívül több önkormányzat és civil szervezet is dolgozik azon, hogy környezetbarát strandokat alakítsanak ki és tartsanak fenn, akár minősítő védjegy nélkül is.”

Budapesten is találhatók strandok, amelyek a minél nagyobb fenntarthatóságot tűzték ki célul: a Rómaifürdő strand nagy kiterjedésű zöldterülettel és saját vízforrással rendelkezik, és mindent megtesz ezen természeti értékek védelme érdekében. “A természetes forrásvíz takarékos felhasználását segíti elő, hogy minden medence szűrő-forgató berendezéssel van ellátva” – írják honlapjukon. “A 33 méteres úszómedence vize a szokásosnál hűsebb, 21-22°C-os. Ez a medencét tápláló források természetes hőmérséklete, nem fűtjük tovább.” Emellett a zöldterületet egész évben kertészek gondozzák, és az innen származó hulladék komposztálásra kerül. A fürdő felhívja vendégei figyelmét a szelektív hulladékgyűjtésre is.

A Pünkösdfürdői strand hasonlóan saját természetes forrással rendelkezik: az ebből származó víz hőmérsékletét nem befolyásolják mesterségesen. A Rómaihoz hasonló kertgondozáson és komposztáláson túl a Pünkösdfürdő napelemekkel is rendelkezik: ezek biztosítják a zuhanyzók melegvíz-ellátását.

A kis lépés is nagy segítség

“A teljesen fenntartható strandolás talán egyelőre utópisztikus cél, de ez nem jelenti azt, hogy ne törekedhetnénk a lehető legkisebb környezeti hatás elérésére” – szögezi le Edina.

Fontos, hogy ne a tökéletességre hajtsunk, hanem a folyamatos fejlődésre és a tudatosságra.

“Az apró lépések, mint az újrahasználható eszközök használata, a megfelelő naptej választása, és a hulladékok felelősségteljes kezelése, már önmagukban is sokat számítanak. Emellett ne feledjük, hogy a természetben való tartózkodás pozitív hatással is lehet a környezetre, ha közben tanulunk róla, és tiszteletben tartjuk azt. Számos mítosz él a napvédelem kapcsán az emberek fejében, amiről szintén írtunk már a Körforrás oldalán. Tehát a cél az, hogy élvezzük a strandolást, miközben mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lehető legkisebb negatív hatással legyünk a természetre.”